Itt van az új rész.Remélem tetszeni fog :) Na mindegy is,jó olvasást... :D és Happy Billie-Day :D
-Itt vannak a jegyek,mehetünk be,mert lesz egy előzenekar is,és azt is jó lenne megnézni.Na hopp!-tapsolt Axl.
Amy egyből az énekes mellé szegődött,a többi lány pedig más-más elosztásban,én meg csak kullogtam hátul.Slash-el az oldalamon,akinek a kezében egy üveg Jack Daniel's-t tartott.
-Nem lesz az kicsit sok?-néztem a kezére,mire csak felnevetett.
-Dehogy.Tudod,egy Jack Daniel's minden nap öt éven keresztül,ezt csinálom...Elég rossz reggelente a leheletem,és tudom,hogy addig nem kefélhetek,míg meg nem mosom a fogam,ami viszont tök unalmas.-válaszolt.-Meg amúgy is,ez ma már a második üveg.Az egyet nem nagyon érzem meg most már.Ahogy kevés mennyiségű drogot sem.
-Te vagy a legnagyobb piás,akivel valaha találkoztam.-csóváltam meg a fejem,miközben betolakodtunk a tömegbe.
-Ezt bóknak veszem.-mosolygott,mire röhögni kezdtem.
-Egy őrült,piás,drogos aki kurva jól gitározik.Tuti,hogy lesz majd egy csillagod a Hírességek Sétányán.Maximum nem éled meg,de attól még kapni fogsz az biztos.
-Köszi.-vigyorgott önelégülten.Tényleg nem tűnt még túlzottan részegnek,de előbb-utóbb úgysem fog tudni állva maradni.-Mellesleg a többiek hol vannak?-fordult körbe most már az első sorban.
-Valahol elvesztek.-ráncoltam a szemöldököm.-De fogadok,hogy mire újra megtaláljuk őket már részegek lesznek.
-Részletkérdés.De akkor már mi is.-kacsintott,én meg csak megforgattam a szemem.
-Te mindig ilyen fárasztó vagy?-néztem rá tettetett unottsággal.
-Csak amikor...nem,én mindig ilyen fárasztó hülye gyerek vagyok.De én annak is születtem.Egy lázadó típusú hippi családban...A körülöttünk élő emberek mindig furcsálltak engem,mert 7-8 évesen már mondogattam a szüleimnek,hogy basszák meg.És tele volt a szobám kígyókkal.
-Csípem a kígyókat.-jelentettem ki elgondolkozva,és az előttünk húzódó korlátra könyököltem.-Azokkal a hosszú pikkelyes testükkel csúszkálnak a kezemben,és tudod,hogy közel vagy a halálhoz...Már ha mérges.
-Igaz.A többiek soha nem értették meg,hogy miért szeretem őket annyira.Maximum még Steven.
-Engem sem értenek meg sokan.Azt mondják,hogy túl nehéz eset vagyok.Pedig könnyebb,mint bárki gondolná.Régebben Patrick kisegített ilyenekben,de most már ő sem tud.
Az ember csak egyszer lesz 42 éves :3 Happy B-Day BJA <3 Imádom Billie-t,de ez titoook :D Na jó,érdekes hangulatban vagyok,de nem pofázok,jó olvasást! :3
***
-Itt vannak a jegyek,mehetünk be,mert lesz egy előzenekar is,és azt is jó lenne megnézni.Na hopp!-tapsolt Axl.
Amy egyből az énekes mellé szegődött,a többi lány pedig más-más elosztásban,én meg csak kullogtam hátul.Slash-el az oldalamon,akinek a kezében egy üveg Jack Daniel's-t tartott.
-Nem lesz az kicsit sok?-néztem a kezére,mire csak felnevetett.
-Dehogy.Tudod,egy Jack Daniel's minden nap öt éven keresztül,ezt csinálom...Elég rossz reggelente a leheletem,és tudom,hogy addig nem kefélhetek,míg meg nem mosom a fogam,ami viszont tök unalmas.-válaszolt.-Meg amúgy is,ez ma már a második üveg.Az egyet nem nagyon érzem meg most már.Ahogy kevés mennyiségű drogot sem.
-Te vagy a legnagyobb piás,akivel valaha találkoztam.-csóváltam meg a fejem,miközben betolakodtunk a tömegbe.
-Ezt bóknak veszem.-mosolygott,mire röhögni kezdtem.
-Egy őrült,piás,drogos aki kurva jól gitározik.Tuti,hogy lesz majd egy csillagod a Hírességek Sétányán.Maximum nem éled meg,de attól még kapni fogsz az biztos.
-Köszi.-vigyorgott önelégülten.Tényleg nem tűnt még túlzottan részegnek,de előbb-utóbb úgysem fog tudni állva maradni.-Mellesleg a többiek hol vannak?-fordult körbe most már az első sorban.
-Valahol elvesztek.-ráncoltam a szemöldököm.-De fogadok,hogy mire újra megtaláljuk őket már részegek lesznek.
-Részletkérdés.De akkor már mi is.-kacsintott,én meg csak megforgattam a szemem.
-Te mindig ilyen fárasztó vagy?-néztem rá tettetett unottsággal.
-Csak amikor...nem,én mindig ilyen fárasztó hülye gyerek vagyok.De én annak is születtem.Egy lázadó típusú hippi családban...A körülöttünk élő emberek mindig furcsálltak engem,mert 7-8 évesen már mondogattam a szüleimnek,hogy basszák meg.És tele volt a szobám kígyókkal.
-Csípem a kígyókat.-jelentettem ki elgondolkozva,és az előttünk húzódó korlátra könyököltem.-Azokkal a hosszú pikkelyes testükkel csúszkálnak a kezemben,és tudod,hogy közel vagy a halálhoz...Már ha mérges.
-Igaz.A többiek soha nem értették meg,hogy miért szeretem őket annyira.Maximum még Steven.
-Engem sem értenek meg sokan.Azt mondják,hogy túl nehéz eset vagyok.Pedig könnyebb,mint bárki gondolná.Régebben Patrick kisegített ilyenekben,de most már ő sem tud.
-Engem a srácok úgy-ahogy megértenek.Tudod mindent megbeszélünk és próbálnak segíteni.Neked is kéne valaki akinek mindent el tudsz mondani.Kezdődik.-bökött a színpad felé,ahova valami kölyökbanda már feltelepedett.
-Heló emberek!-kiáltotta az énekes.-A színpadon a kibaszott Green Day!-aha...Őket láttuk a tévében.-Kezdődjön a...Going to Pasalacqua!
A srác elkezdett énekelni,majd miután vége lett a számnak,beszélni kezdett,de a zene nem állt le.Magához hívta a basszusgitárost,és bemutatta.
-A basszusgitárosunk Mike Dirnt!-ordított a mikrofonba,és megtapsolta,mire az összes ember tapsolni kezdett.Hát...ha nem is ismerik,de a tömeget meg tudja mozgatni az biztos.-A dobos pedig...-hátrament a dobokhoz,a kezébe vett egy dobverőt,és ütögetni kezdte a cintányérokat.-Frankie!-a dobos dühös tekintettel nézett rá,mire az énekes röhögni kezdett.-Vagyis Tré Cool!
-A kedves és aranyos énekesünk pedig Billie Joe Armstrong!-mondta Mike,és a szeme már újra a húrokon volt.
-Egyébként neked milyen gyerekkorod volt?Én már meséltem magamról.Úgy-ahogy.
-Hát...18 éves koromban a szüleim kiraktak otthonról,mert nem tudtam fizetni a lakbért.Mármint a saját részemet vagy mit.Azóta élek itt és több albérletből raktak már ki,mert nem tudtam fizetni.Szóval mindig fel kell készülnöm.
-Én is voltam így.Aztán találtam valami öreget,és a pincéjében laktam.Tele volt kajával meg piával,szóval jól jártam vele.Aztán elkezdtünk zenélni,és egy idő után meggazdagodtam.-tárta szét a karját.-Röviden ennyi.
-Én is voltam így.Aztán találtam valami öreget,és a pincéjében laktam.Tele volt kajával meg piával,szóval jól jártam vele.Aztán elkezdtünk zenélni,és egy idő után meggazdagodtam.-tárta szét a karját.-Röviden ennyi.
~
A Green Day koncert után fél óra múlva jött fel a színpadra a Nirvana.Először a dobosuk Chad,majd Krist és végül az énekes Kurt.Mindig is meg voltam halva az emberért,mert nemcsak jól néz ki,de kurva jó hangja is van,nem mellesleg nem nagyképű vagy ilyenek.Teljesen átlagos emberként él,nem száll el attól,hogy gazdag.Vagy valami olyasmi.
Eljátszották az egész Bleach albumot,és pár feldolgozást (AC/DC-Back in Black,Highway to Hell és ilyesmik),majd elköszöntek és lementek a színpadról.Addigra persze már se én,se Slash nem voltunk valami józanok.
-Na menjünk.-támaszkodtam rá,hogy segítsen hazaérni.Vagy legalább kijutni a tömegből.
-Picikét berúgtál.-röhögött.
-Mert te nem.-mosolyogtam rá.
-Nem annyira mint te.-felelte.-De azért keressük meg a többieket.Mellesleg...nem aludhatunk ma hajnalban nálatok?Messze lakunk innen.
-Tőlem.-vontam meg a vállam.
-Basszátok meg,segítsetek már!-kiáltotta mögülünk valaki.Hátrafordultunk és megláttuk a többieket.
Eljátszották az egész Bleach albumot,és pár feldolgozást (AC/DC-Back in Black,Highway to Hell és ilyesmik),majd elköszöntek és lementek a színpadról.Addigra persze már se én,se Slash nem voltunk valami józanok.
-Na menjünk.-támaszkodtam rá,hogy segítsen hazaérni.Vagy legalább kijutni a tömegből.
-Picikét berúgtál.-röhögött.
-Mert te nem.-mosolyogtam rá.
-Nem annyira mint te.-felelte.-De azért keressük meg a többieket.Mellesleg...nem aludhatunk ma hajnalban nálatok?Messze lakunk innen.
-Tőlem.-vontam meg a vállam.
-Basszátok meg,segítsetek már!-kiáltotta mögülünk valaki.Hátrafordultunk és megláttuk a többieket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése