Sziasztok emberkék! Nem valami nagy élmény betegen ülni, de semmi baj, ez is kell... :D Szóval közben megírtam a részt, és megtudtam, hogy a Blink-182 jön a szigetre!!! Én meg ettől a hírtől nem kicsit lettem jobban. Meg rosszul, mert valószínűleg nem mehetek.... :( Na mindegy jó olvasást! :D
Az egész kávézó kávéban úszott, velünk és a vendégekkel együtt. A csaj már akkor sikítozva menekült előlem,mikor még csak szép lassú léptekkel elindultam felé, egy nem tudom, hogy kitől elkért kávéval a kezemben.
Engem az 5 kávéval együtt kitiltottak az épületből, míg a csajt egyszerűen kirúgták, mert nem hitték el neki, hogy én kezdtem.
De én nem csináltam volna semmit, ha nem önt le azzal a kettékúrt feketével! Most meg cipelhetem vissza kézben, és még bele se tudok így köpni az énekesébe... Bassza meg! Ráadásul nem csak a ruhámból, de a hajamból is csavarni lehet azt a szart.Brrr...
-Itt van a kibaszott kávétok - teszem le a banda tagjai elé a kávékat. Ők csak biccentettek, kivéve Slash-t, aki jót kuncogott a kinézetemen. Csodálom, hogy pont az vette észre, hogy tiszta kávé vagyok, aki ki sem lát a haja mögül...
-Veled meg mi történt? - hívott magához a cilinderes, mikor egy kicsi pihenőt tarthattak. A többiek elaludtak ott ahol voltak, de már a dedikálás közbe, és csak a kezük mozgott a megfelelő irányba.
-Volt egy kis balhém - legyintettem, és egy rég használt törölközőbe megtöröltem a hajam, amiből még mindig csöpögött az undorító lötty.
-Mesélj - röhögött fel, és felült a hátsó szobában (Kevin szerint irodában) lévő asztalra, majd a térdére könyökölve várta, hogy megszólaljak.
-Pont nem te vagy az, akinek elmondanám, hogy mi történt.
-Miért, Axl-nek inkább? - húzta fel a szemöldökét, én pedig nem értettem, hogy mit akart ezzel mondani. - Csak annyi, hogy ha Axl meglát így, akkor nem fog békén hagyni. Ha nekem elmondod, akkor Axl sem tudja meg, és te is nyugodtan távozhatsz innen, mert kiszöktetlek.
-Szemét - morogtam, majd egy szemforgatás után úgy döntöttem, hogy inkább a második lehetőséget választom, mert nem szeretnék így a fejkendős elé állni.
Bár mondjuk igazán leszarom, hogy mit gondol, de azért mégiscsak szar egy ellenség elé, így odaállni.Egyáltalán mikor lett nekem Axl akárkim is? Lényegtelen, hogy ellenségként gondolok rá. De mivel az is az ÉN ellenségem,ezért igen, Axl a valakimmé vált. Ahogy a banda többi tagja is. Szép lassan, a tudatomon kívül, mindegyikük jelentős szerepet tölt be az életemben. Axl, mint az ellenségem, Slash, mint az, aki erőt ad, ha magam alatt vagyok, és megnyugtat, Duff, mint az, aki védelmet nyújt mindenki ellen, Steven, aki igazán jó barátommá válna a drogok miatt, és Izzy, aki...aki csak úgy van. De ha ő nem lenne, akkor nem lenne teljes a csapat, és nem egészítenék ki egymást teljesen. A négy hiperaktív srác közé bedobtak egy nyugodtabbat, aki ha kell, akkor visszafogja őket. Csodás... És már erre is ráébredtem. Bassza meg, hogy találkoznom kellett velük! Bassza meg mindenki!
-Hahó,April itt vagy? - lengette meg a kezét Slash a szemem előtt, mire csak biccentettem, és megadóan elmeséltem neki a kávés történetemet. A gitáros először kinevetett, de nem is vártam volna mást egy ilyen életvidám sráctól, aki minden szart mosolyogva ugrik át.
-Akkor maradj bent, aztán úgyis akkor mehetünk, amikor te, én meg segítek meglógni neked. Nem akarom, hogy Axl így lásson. Túlságosan sokáig szarakodna veled emiatt.
-Köszi - hálálkodtam neki.
A fiúk még úgy fél órán keresztül írogatták a lapokat, ugyanis így is késve, már záróra volt. A cilinderest figyeltem végig, és miközben dedikált, néha-néha megrázkódott a válla, ezzel is mutatva, hogy igen jól szórakozott rajtam. Hát köszönöm, ez igazán kedves.
Mikor végeztek még mindig ülve, vagy aludtak vagy röhögtek, ez helyzettől függött, de Slash hamar elköszönt tőlük, és felém vette az irányt, hogy észrevétlenül kimenekítsen a hangszerek közül.
A falnak dőlve vártam rá, ameddig összeszedte a bőrdzsekijét, a napszemüvegét, meg a hűtőbe rakott Jack-ét, majd kilépett az ajtón elköszönt a srácoktól, és teljes testével takarva jutottunk el az ajtóig. Onnan már könnyen ment, mert idefelé már úgy is csomóan láttak, hazafele meg már tökmindegy volt.
A gitáros átvetette a kezét a vállamon, úgy húzott magához közelebb, amit nem is bántam, főleg úgy, hogy tökéletesen tartotta a piát ahhoz, hogy ha akartam, akkor bele tudtam inni.
-Nem ülünk be? -mutatott Slash egy számomra ismeretlen bár felé, én pedig csak egy vállrándítással jeleztem, hogy nekem mindegy, de át kéne öltöznöm, és ezt ő is tudta. - Akkor elkísérlek, átöltözöl, kitolod azt a formás segged az ajtón, és visszajövünk.
-Vagy bejössz te is, mert zuhanyoznom se ártana. Meg a hajamból is ki kell mosnom ezt a szart.
-Legyen - adta be a derekát, és mivel elértünk a lakásomhoz, besprinteltem a fürdőbe egy tiszta ruha társaságában.
-Új szám készül? - ültem fel a kanapé hátoldalára, és az államat a tenyerembe támasztva figyeltem, ahogy teljes beleéléssel pengeti a hangszert.
-Nem, ez egy elég régi szám. Azt sem tudom, hogy kié, de engem megfogott.
-Értem - biccentettem. - Egyébként meg kéne tanítanod a Sweet Child O' Mine-ra, mert már elkezdted magyarázni, de be még nem fejezted.
-Meg foglak tanítani, nyugi. De most kajálni megyünk, mert semmi sincs a hűtődben. A pián kívül.
-A tiedben sem, úgyhogy ne beszélj -boxoltam bele a vállába. - Meg amúgy is, nem sokat szoktam kajálni, Andy-ék meg megoldják egyedül. Tényleg, egyébként hol vannak?
-Andy a szobájában, előbb jött ki, valami kajáért, meg mondta, hogy szóljak neked, hogy ha kijöttél, akkor menj be hozzá. Beszélni akar veled valami tűszúrásról vagy miről...
-A heroinról, de pont nem hat meg.
-Mi a bajod vele? - érdeklődik.
-Most kezdi el a védelmező nagytesó cuccot, amikor már teljesen megváltoztunk. Én felnőttem, elkezdtem járni az utam, és mikor már a végénél tartok, Andy akkor próbál visszarángatni a jó útra, ami sokkal hosszabb, mint ez a mostani - mondtam el neki, hogy mit gondolok.
-Téged legalább megpróbálnak visszarángatni. Engem nem próbáltak, és nézd mi lett belőlem.
-Egy drogos, ám igen sikeres gitáros, aki nem mellesleg csomó kissrác példaképe. És csomó tinipicsa álma - fejeztem be, mire bólintott egyet. - Ez tök jó élet. Te gazdag vagy, engem meg csak a drogok tartanak életben. Még úgy pár évig, de az már más kérdés.
-Viszont magányosabb vagyok, mint hinnéd. Lehet, hogy sokan szeretnének mellettem lenni, de ez lehetetlen, ezt neked is be kell látnod. Egyáltalán nem biztos az életemben semmi.
-April, kijöttél? - kiáltott ki Andy.
-Nem, még nem! - szólt vissza Slash.
-Tiplizzünk - rángattam fel a kanapéról, és az ajtó felé kezdtem lökdösni. - Lehetőleg azelőtt, mielőtt Andy kijön. Semmi kedvem vele beszélgetni.
Az egész kávézó kávéban úszott, velünk és a vendégekkel együtt. A csaj már akkor sikítozva menekült előlem,mikor még csak szép lassú léptekkel elindultam felé, egy nem tudom, hogy kitől elkért kávéval a kezemben.
Engem az 5 kávéval együtt kitiltottak az épületből, míg a csajt egyszerűen kirúgták, mert nem hitték el neki, hogy én kezdtem.
De én nem csináltam volna semmit, ha nem önt le azzal a kettékúrt feketével! Most meg cipelhetem vissza kézben, és még bele se tudok így köpni az énekesébe... Bassza meg! Ráadásul nem csak a ruhámból, de a hajamból is csavarni lehet azt a szart.Brrr...
-Itt van a kibaszott kávétok - teszem le a banda tagjai elé a kávékat. Ők csak biccentettek, kivéve Slash-t, aki jót kuncogott a kinézetemen. Csodálom, hogy pont az vette észre, hogy tiszta kávé vagyok, aki ki sem lát a haja mögül...
-Veled meg mi történt? - hívott magához a cilinderes, mikor egy kicsi pihenőt tarthattak. A többiek elaludtak ott ahol voltak, de már a dedikálás közbe, és csak a kezük mozgott a megfelelő irányba.
-Volt egy kis balhém - legyintettem, és egy rég használt törölközőbe megtöröltem a hajam, amiből még mindig csöpögött az undorító lötty.
-Mesélj - röhögött fel, és felült a hátsó szobában (Kevin szerint irodában) lévő asztalra, majd a térdére könyökölve várta, hogy megszólaljak.
-Pont nem te vagy az, akinek elmondanám, hogy mi történt.
-Miért, Axl-nek inkább? - húzta fel a szemöldökét, én pedig nem értettem, hogy mit akart ezzel mondani. - Csak annyi, hogy ha Axl meglát így, akkor nem fog békén hagyni. Ha nekem elmondod, akkor Axl sem tudja meg, és te is nyugodtan távozhatsz innen, mert kiszöktetlek.
-Szemét - morogtam, majd egy szemforgatás után úgy döntöttem, hogy inkább a második lehetőséget választom, mert nem szeretnék így a fejkendős elé állni.
Bár mondjuk igazán leszarom, hogy mit gondol, de azért mégiscsak szar egy ellenség elé, így odaállni.Egyáltalán mikor lett nekem Axl akárkim is? Lényegtelen, hogy ellenségként gondolok rá. De mivel az is az ÉN ellenségem,ezért igen, Axl a valakimmé vált. Ahogy a banda többi tagja is. Szép lassan, a tudatomon kívül, mindegyikük jelentős szerepet tölt be az életemben. Axl, mint az ellenségem, Slash, mint az, aki erőt ad, ha magam alatt vagyok, és megnyugtat, Duff, mint az, aki védelmet nyújt mindenki ellen, Steven, aki igazán jó barátommá válna a drogok miatt, és Izzy, aki...aki csak úgy van. De ha ő nem lenne, akkor nem lenne teljes a csapat, és nem egészítenék ki egymást teljesen. A négy hiperaktív srác közé bedobtak egy nyugodtabbat, aki ha kell, akkor visszafogja őket. Csodás... És már erre is ráébredtem. Bassza meg, hogy találkoznom kellett velük! Bassza meg mindenki!
-Hahó,April itt vagy? - lengette meg a kezét Slash a szemem előtt, mire csak biccentettem, és megadóan elmeséltem neki a kávés történetemet. A gitáros először kinevetett, de nem is vártam volna mást egy ilyen életvidám sráctól, aki minden szart mosolyogva ugrik át.
-Akkor maradj bent, aztán úgyis akkor mehetünk, amikor te, én meg segítek meglógni neked. Nem akarom, hogy Axl így lásson. Túlságosan sokáig szarakodna veled emiatt.
-Köszi - hálálkodtam neki.
A fiúk még úgy fél órán keresztül írogatták a lapokat, ugyanis így is késve, már záróra volt. A cilinderest figyeltem végig, és miközben dedikált, néha-néha megrázkódott a válla, ezzel is mutatva, hogy igen jól szórakozott rajtam. Hát köszönöm, ez igazán kedves.
Mikor végeztek még mindig ülve, vagy aludtak vagy röhögtek, ez helyzettől függött, de Slash hamar elköszönt tőlük, és felém vette az irányt, hogy észrevétlenül kimenekítsen a hangszerek közül.
A falnak dőlve vártam rá, ameddig összeszedte a bőrdzsekijét, a napszemüvegét, meg a hűtőbe rakott Jack-ét, majd kilépett az ajtón elköszönt a srácoktól, és teljes testével takarva jutottunk el az ajtóig. Onnan már könnyen ment, mert idefelé már úgy is csomóan láttak, hazafele meg már tökmindegy volt.
A gitáros átvetette a kezét a vállamon, úgy húzott magához közelebb, amit nem is bántam, főleg úgy, hogy tökéletesen tartotta a piát ahhoz, hogy ha akartam, akkor bele tudtam inni.
-Nem ülünk be? -mutatott Slash egy számomra ismeretlen bár felé, én pedig csak egy vállrándítással jeleztem, hogy nekem mindegy, de át kéne öltöznöm, és ezt ő is tudta. - Akkor elkísérlek, átöltözöl, kitolod azt a formás segged az ajtón, és visszajövünk.
-Vagy bejössz te is, mert zuhanyoznom se ártana. Meg a hajamból is ki kell mosnom ezt a szart.
-Legyen - adta be a derekát, és mivel elértünk a lakásomhoz, besprinteltem a fürdőbe egy tiszta ruha társaságában.
~
Fél óra múlva teljesen útra készen mentem ki a nappaliba, ahol Slash várakozott egy gitárral az ölében. Mögé állva figyeltem, ahogy egy ismeretlen dallamot játszott, és mosolygott, ha egy-egy hangot rosszul fogott le.-Új szám készül? - ültem fel a kanapé hátoldalára, és az államat a tenyerembe támasztva figyeltem, ahogy teljes beleéléssel pengeti a hangszert.
-Nem, ez egy elég régi szám. Azt sem tudom, hogy kié, de engem megfogott.
-Értem - biccentettem. - Egyébként meg kéne tanítanod a Sweet Child O' Mine-ra, mert már elkezdted magyarázni, de be még nem fejezted.
-Meg foglak tanítani, nyugi. De most kajálni megyünk, mert semmi sincs a hűtődben. A pián kívül.
-A tiedben sem, úgyhogy ne beszélj -boxoltam bele a vállába. - Meg amúgy is, nem sokat szoktam kajálni, Andy-ék meg megoldják egyedül. Tényleg, egyébként hol vannak?
-Andy a szobájában, előbb jött ki, valami kajáért, meg mondta, hogy szóljak neked, hogy ha kijöttél, akkor menj be hozzá. Beszélni akar veled valami tűszúrásról vagy miről...
-A heroinról, de pont nem hat meg.
-Mi a bajod vele? - érdeklődik.
-Most kezdi el a védelmező nagytesó cuccot, amikor már teljesen megváltoztunk. Én felnőttem, elkezdtem járni az utam, és mikor már a végénél tartok, Andy akkor próbál visszarángatni a jó útra, ami sokkal hosszabb, mint ez a mostani - mondtam el neki, hogy mit gondolok.
-Téged legalább megpróbálnak visszarángatni. Engem nem próbáltak, és nézd mi lett belőlem.
-Egy drogos, ám igen sikeres gitáros, aki nem mellesleg csomó kissrác példaképe. És csomó tinipicsa álma - fejeztem be, mire bólintott egyet. - Ez tök jó élet. Te gazdag vagy, engem meg csak a drogok tartanak életben. Még úgy pár évig, de az már más kérdés.
-Viszont magányosabb vagyok, mint hinnéd. Lehet, hogy sokan szeretnének mellettem lenni, de ez lehetetlen, ezt neked is be kell látnod. Egyáltalán nem biztos az életemben semmi.
-April, kijöttél? - kiáltott ki Andy.
-Nem, még nem! - szólt vissza Slash.
-Tiplizzünk - rángattam fel a kanapéról, és az ajtó felé kezdtem lökdösni. - Lehetőleg azelőtt, mielőtt Andy kijön. Semmi kedvem vele beszélgetni.
-haastattelu_-_009.jpg)