Amikor kiléptem a klotyóból, a tömeg már majdnem áttörte az ajtót, de a fejkendős seggfej még mindig nem érkezett meg. A srácok teljesen idegesen járkáltak fel-alá Slash kivételével, aki az egyik sarokban ült egy Gibson-nal a kezében, és a kintről beszűrődő hangokat próbálta ellensúlyozni a halkan szóló dallammal.
-Hol a faszban van már? - lépett az ajtó elé Steven, azzal sem törődve, hogy a kezek felé nyúltak, és csak az ajtó választotta el a biztos haláltól. Na jó, ez azért így nem igaz, de tök jól hangzott, vagy nem?
-Szívjál valamit - szólt előre a a fekete loboncos srác. - Úgyis van nálad hernyó, az meg tökéletesen lenyugtat. Vagy kokain. Ott a budi, April is ott szívta fel a cuccot.
-Nem rossz ötlet - bólintott egyetértően, és már el is tűnt a gitáros által említett helyiségben. Pár perc múlva jelent csak meg újra a társaságunkban, teljesen elszállva.
Én is úgy éreztem, hogy nem is a saját lábamon állok, hanem valahol kilométerekkel a talaj felett repkedek a repülőgépek útjában.
-Itt vagyok srácok - lépett be a hátulról a boltba Axl, akit amint meglátott a tinilányok serege felsikítottak. - Engedd be őket, mert Steven már megint belőtte magát, méghozzá pár perce, és egy ideig úgysem fog elmúlni a cucc hatása, azaz nem várjuk meg, amíg újra önmaga lesz.
Érdekelt, hogy hogyan állapította meg csak egy pillantással azt, hogy Steven egyáltalán nincs magánál. Nekem fel sem tűnt, hiszen nem láttam még tisztán, csak pár percig maximum, de a dobos mindig tett róla, hogy ne legyen tiszta.
A banda leült az asztalhoz, mindenki arra a székre, ahova a neveik ki voltak írva egy-egy papírra, majd vigyorogva várták, hogy betömörüljön az a sok ember, akik még csak képzeletben találkoztak az istenített tagokkal. A mosolyuk egyébként Axl-én kívül igaziak voltak, de az énekesnek mindig változott az arckifejezése. Vagy egy műmosollyal kommunikált és irkált, vagy épp teljes undor ült ki az arcára.
-Egyébként, nekünk miért jó az, ha ezek itt vannak? - érdeklődtem enyhén oldalra döntött fejjel, és Kevin-en kívül még a közeledő árnyakra is figyelnem kellett.
-Mert Duff javaslatára, az összes pólóból, CD-ből meg az ilyen cuccokból befolyó pénzt nekünk adják. És jó reklám, hogy itt vannak, plusz most több lesz a fizud is.
-Nem lehet más bandákat is ideszervezni? - kérdeztem meg, nem csak a pénz miatt, hanem mert jó ötlet lenne kezdőbb és nagyobb bandákat is beszervezni ide.
-Kikre gondolsz? - mosolygott rám sokat sejtően.
-Mondjuk Green Day, Nirvana, esetleg Red Hot... És ha jönnek a közelbe az AC/DC - nek is nagy sikere lenne. Általában mindenki szereti a zenéjüket, vagy ha nem is mindet, de mondjuk a Highway to Hell-t mindenki ismeri - ismertettem vele a tervemet.
-Ha sikerül rávenni őket, akkor jöhetnek. De ha előbb leszervezem, akkor már Nirvana is simán lehetne. Velük viszont csak akkor tudok beszélni, ha ide jönnek, ugyanúgy, ahogy a Green Day-jel is.
-Őket bízd rám - legyintettem. - Beszélek velük, ők meg tudnak szólni Kurt-éknek, aztán még a turné utolsó állomása itt lenne, mondjuk a Rainbow-ban, ide meg eljönnének mondjuk előtte autogramot osztogatni. Még Chad-éknek is nagyobb bevétele lenne.
-Jól sejtem, hogy van egy terved kislány?
-Jól sejted.
-Bedrogozva okosabb vagy néha, legalábbis jobb ötleteid vannak.
-Akkor szólok a srácoknak. Úgyis mondta Tré, hogy hívjam fel, ha van valami vagy esetleg koncertre akarok menni.
-Ott a telefon, hívd fel hülye lány - mutat a hátsó ajtó felé, mintha én nem tudnám, hogy hol van az a nyomorult telefon. Mert ugye én nem itt dolgozom... Bepötyögtem a számot, ami a szalvétán volt (azt a szalvétát a zsebemben tartom) és már vártam is, hogy az őrült és zöld hajú punk felvegye. Az asztalon ülve, a lábamat lóbálva és magam mellett az ujjaimmal dobolva.
-Heló - szólt bele álmosan a srác. Aha, tehát felébresztettem. Upszi. - Heló! - ismételte meg magát hangosabban.
-Szia punk - köszöntem bele elég érdekes hangulatban. - Bocs, hogy felébresztettelek. Itt már javában folyik az élet.
-Mindegy, legalább nem csak engem ébresztettél fel egyedül. Az összes hülye gyerek felébredt miattad. Ilyen korán már találkoztál is a kokainnal? - hallom a hangján, hogy mosolyog, és ez engem is mosolygásra késztet. Vicces hangú, őrült punk. Egy kicsi punk. Egy kicsi, őrült és dobos punk. Zöld hajjal.
-Már korán reggel - bólintottam, bár azt is tudom, hogy nem látta. Tényleg, hogy működik a telefon? Én itt vagyok, ő meg fogalmam sincs, hogy hol, de ezen keresztül tudunk kommunikálni. Milyen zseni lehetett az, aki ezt kitalálta... - Nincs kedvetek beszervezni még egy kis koncertet LA-ben?
-Mit tervezel? - sóhajtott fel ál-fájdalmasan, mire felnevettem.
-Egy minikoncert a Rainbow-ban, utána vagy előtte pedig aláírás osztogatás a munkahelyemen. Jó bevétel, ha vannak pólók és CD-k meg esetleg valami dobverő meg ilyenek. A rajongók megőrülnének érte, és ha a Nirvana is jön, akkor titeket is még többen megismernének.
-Jól hangzik. Ha leszervezed a koncertet még megyünk is - hallottam a hangját. - A srácoknak tökéletes, Kurt is rábólintott, de rajtad áll a szervezkedés.
-Meglesz - dörzsöltem össze a tenyeremet. - De mennem kell, mert szerintem a tinilányok szétszedik a helyet, ha Duff vagy valamelyik másik agyhalott rájuk mosolyog.
-Menj csak. Én meg kirázom BJ-t az ágyból, mert ő még alszik. Szia - köszönt el, és elvetemülten felröhögött. Mint egy retardált fóka.
-Szevasz - vágtam rá, és már ki is nyomtam. Kimentem a tömegbe, és odaballagtam Kevin-hez, akinél elég nagy forgalom volt, mert ő árusította a pólókat meg CD-ket meg az ilyeneket. - A turné végén jönnek ide, ha sikerül leszerveznem a Rainbow-ban egy koncertet. Délután beszélek a tulajjal, de szerintem elég annyi, hogy azt mondom, hogy a Nirvana is jön.
-Jó. Viszont hozz a fiúknak egy kávét, mert itt fognak elaludni - mutatott az asztal felé, ahol valóban a fél zenekar már csak nagy nehézségek árán tudta nyitva tartani a szemét.
-Igenis, uram! - vágtam magam haptákba, és elkértem Kevin-től a pénzt, mert nálam csak a kettőnk kávéjának az ára volt.
Sietve tettem meg az utamat a legközelebbi kávézóhoz, ahol az ott üldögélők legnagyobb örömére a pult előtt befékezve egy "kisebb" puffanás kíséretében feldöntöttem vagy három széket.
-Hoppá - néztem hátra a vállam felett. - Öt kávét kérek, ha lehetne az egyikbe köpj bele - kértem a 17 év körüli picsát.
-Kérem állítsa vissza a székeket, és ne ordibáljon - mondja fel sem nézve. - A kávékba pedig nem köphetek bele sajnos, majd maga elintézi.
-Köszi - morogtam az orrom alatt. - De Axl-nek nem szabad megtudnia - motyogtam inkább magamnak, mint a pláza picsának.
-Hogy? - kerekedik ki a szeme. - Azt mondtad, hogy Axl? Mármint Axl Rose? Az ő kávéjába akarsz beleköpni?
-Igen, miért? Egy nagyképű pöcs, aki csak dugásért áll szóba nőkkel. Nekem meg elegem van belőle, mert most még cipelhetem is a kávéját. Nem volt elég neki, hogy tökön rúgtam.
-Axl Rose-zal? Te hülye vagy? Ő a világ legjobb pasija, és én ez miatt a szar munka miatt nem láthatom élőben! Te meg itt szaladgálsz neki, láthatod, ha akarod akkor ágyba is visz, és ez miatt nyafogsz? Szívesen cserélnék veled - nyávogja.
-Te kibaszottul nem tudod, hogy ki az az ember. Álomvilágban élsz kicsi szívem ha azt hiszed, hogy Axl gondoskodó, vagy legalább egy cseppet is kedves. Mert egyáltalán nem, legalábbis nem az olyan 17 éves ribancokkal, mint amilyen te vagy. Egyáltalán nem foglalkozna veled, maximum annyi ideig, ameddig meg nem fektet, utána meg kétszer megforgat a ház előtt, és nem is érdekled többé. Csak addig, amíg nem tud megbaszni.
-Mert te annyira jól ismered! - kapta fel a vizet azon, hogy elmondtam az igazat a szőke hercegéről. Aki egyébként vörös, és cseppet sem herceg, de mindegy, tökéletes a megfogalmazás, még így is.
-Hát jobban, mint te. De ha szeretnéd engedd neki, hogy megbaszhasson, és miután sikeresen leszoptad, páros lábbal fog kirugdosni a házából. Egy lennél neki a sok közül, és csak mesélhetnéd mindenkinek, hogy milyen jó volt vele. Hogy milyen faszkalap volt... - direkt produkáltam, és ennek meg is lett az eredménye, mégpedig az, hogy kijött a pult mögül, és az egyik nyugodtan újságot olvasó ember kezéből kikapta a kávés poharát, és a ruhámra burította az égető feketét.
-Baszd meg magad - morogtam dühösen, és akkor már vissza is támadtam. Engem senki nem fog úgy leönteni akármivel is, hogy annak nem lesz következménye. Mert igenis lesz. És az neki fog fájni...
-Heló - szólt bele álmosan a srác. Aha, tehát felébresztettem. Upszi. - Heló! - ismételte meg magát hangosabban.
-Szia punk - köszöntem bele elég érdekes hangulatban. - Bocs, hogy felébresztettelek. Itt már javában folyik az élet.
-Mindegy, legalább nem csak engem ébresztettél fel egyedül. Az összes hülye gyerek felébredt miattad. Ilyen korán már találkoztál is a kokainnal? - hallom a hangján, hogy mosolyog, és ez engem is mosolygásra késztet. Vicces hangú, őrült punk. Egy kicsi punk. Egy kicsi, őrült és dobos punk. Zöld hajjal.
-Már korán reggel - bólintottam, bár azt is tudom, hogy nem látta. Tényleg, hogy működik a telefon? Én itt vagyok, ő meg fogalmam sincs, hogy hol, de ezen keresztül tudunk kommunikálni. Milyen zseni lehetett az, aki ezt kitalálta... - Nincs kedvetek beszervezni még egy kis koncertet LA-ben?
-Mit tervezel? - sóhajtott fel ál-fájdalmasan, mire felnevettem.
-Egy minikoncert a Rainbow-ban, utána vagy előtte pedig aláírás osztogatás a munkahelyemen. Jó bevétel, ha vannak pólók és CD-k meg esetleg valami dobverő meg ilyenek. A rajongók megőrülnének érte, és ha a Nirvana is jön, akkor titeket is még többen megismernének.
-Jól hangzik. Ha leszervezed a koncertet még megyünk is - hallottam a hangját. - A srácoknak tökéletes, Kurt is rábólintott, de rajtad áll a szervezkedés.
-Meglesz - dörzsöltem össze a tenyeremet. - De mennem kell, mert szerintem a tinilányok szétszedik a helyet, ha Duff vagy valamelyik másik agyhalott rájuk mosolyog.
-Menj csak. Én meg kirázom BJ-t az ágyból, mert ő még alszik. Szia - köszönt el, és elvetemülten felröhögött. Mint egy retardált fóka.
-Szevasz - vágtam rá, és már ki is nyomtam. Kimentem a tömegbe, és odaballagtam Kevin-hez, akinél elég nagy forgalom volt, mert ő árusította a pólókat meg CD-ket meg az ilyeneket. - A turné végén jönnek ide, ha sikerül leszerveznem a Rainbow-ban egy koncertet. Délután beszélek a tulajjal, de szerintem elég annyi, hogy azt mondom, hogy a Nirvana is jön.
-Jó. Viszont hozz a fiúknak egy kávét, mert itt fognak elaludni - mutatott az asztal felé, ahol valóban a fél zenekar már csak nagy nehézségek árán tudta nyitva tartani a szemét.
-Igenis, uram! - vágtam magam haptákba, és elkértem Kevin-től a pénzt, mert nálam csak a kettőnk kávéjának az ára volt.
Sietve tettem meg az utamat a legközelebbi kávézóhoz, ahol az ott üldögélők legnagyobb örömére a pult előtt befékezve egy "kisebb" puffanás kíséretében feldöntöttem vagy három széket.
-Hoppá - néztem hátra a vállam felett. - Öt kávét kérek, ha lehetne az egyikbe köpj bele - kértem a 17 év körüli picsát.
-Kérem állítsa vissza a székeket, és ne ordibáljon - mondja fel sem nézve. - A kávékba pedig nem köphetek bele sajnos, majd maga elintézi.
-Köszi - morogtam az orrom alatt. - De Axl-nek nem szabad megtudnia - motyogtam inkább magamnak, mint a pláza picsának.
-Hogy? - kerekedik ki a szeme. - Azt mondtad, hogy Axl? Mármint Axl Rose? Az ő kávéjába akarsz beleköpni?
-Igen, miért? Egy nagyképű pöcs, aki csak dugásért áll szóba nőkkel. Nekem meg elegem van belőle, mert most még cipelhetem is a kávéját. Nem volt elég neki, hogy tökön rúgtam.
-Axl Rose-zal? Te hülye vagy? Ő a világ legjobb pasija, és én ez miatt a szar munka miatt nem láthatom élőben! Te meg itt szaladgálsz neki, láthatod, ha akarod akkor ágyba is visz, és ez miatt nyafogsz? Szívesen cserélnék veled - nyávogja.
-Te kibaszottul nem tudod, hogy ki az az ember. Álomvilágban élsz kicsi szívem ha azt hiszed, hogy Axl gondoskodó, vagy legalább egy cseppet is kedves. Mert egyáltalán nem, legalábbis nem az olyan 17 éves ribancokkal, mint amilyen te vagy. Egyáltalán nem foglalkozna veled, maximum annyi ideig, ameddig meg nem fektet, utána meg kétszer megforgat a ház előtt, és nem is érdekled többé. Csak addig, amíg nem tud megbaszni.
-Mert te annyira jól ismered! - kapta fel a vizet azon, hogy elmondtam az igazat a szőke hercegéről. Aki egyébként vörös, és cseppet sem herceg, de mindegy, tökéletes a megfogalmazás, még így is.
-Hát jobban, mint te. De ha szeretnéd engedd neki, hogy megbaszhasson, és miután sikeresen leszoptad, páros lábbal fog kirugdosni a házából. Egy lennél neki a sok közül, és csak mesélhetnéd mindenkinek, hogy milyen jó volt vele. Hogy milyen faszkalap volt... - direkt produkáltam, és ennek meg is lett az eredménye, mégpedig az, hogy kijött a pult mögül, és az egyik nyugodtan újságot olvasó ember kezéből kikapta a kávés poharát, és a ruhámra burította az égető feketét.
-Baszd meg magad - morogtam dühösen, és akkor már vissza is támadtam. Engem senki nem fog úgy leönteni akármivel is, hogy annak nem lesz következménye. Mert igenis lesz. És az neki fog fájni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése